2016. augusztus 9., kedd

Lauren Rowe - A Klub, A panasz

Történet:


Létezik ​​egy exkluzív társkereső klub, amely borsos tagsági díj ellenében garantálja, hogy bárki számára megtalálják a tökéletes partnert. Nagy reményekkel ide jelentkezik Jonas Faraday, a jóképű, sikeres üzletember és szexmániás nőbűvölő, aki azt tekinti legfőbb küldetésének, hogy minden nőt, akit ágyba visz, eljuttasson a csúcsra. Kisvártatva üzenet kap a Klub egyik munkatársától, aki elárulja, hogy még sosem volt része a teljes gyönyörben. Jonas megszállottan keresni kezdi, és mindent megadna, hogy bizonyíthasson.

Sarah: Amikor elolvastam Jonas Faraday brutálisan őszinte önvallomását, kis híján elélveztem ott, az íróasztal mellett. Őrültségnek tűnhet, hogy képes voltam kockára tenni az állásomat, de képtelen voltam ellenállni a kísértésnek, hogy kapcsolatba lépjek vele. Tudtam, hogy a vallomásommal elhúzom a mézesmadzagot az orra előtt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy hajtóvadászatot indít utánam. Jonas: Szóhoz sem jutottam a megdöbbenéstől, amikor megkaptam a felvételi ügynököm e-mailjét. A megjegyzéseimet puszta szeszélyből fűztem hozzá a jelentkezésemhez, nem számítottam rá, hogy választ kapok rájuk, méghozzá ilyen elképesztő választ. Az üzenet olyan csábító, olyan ellenállhatatlan, hogy attól a perctől fogva csak egy dolog érdekelt: megtalálni azt, aki küldte. Mi a neve? Hogy néz ki? Találkoznom kell vele, mindenáron!


A Klub, ahol ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé válik hősünk számára.


Üdvözöljük a Klubban, ahol minden álma valóra válhat!


Részletek:





Mellkasa hevesen zihál. 
– Én is őrült vagyok – teszem hozzá halkan. 
Nagyot fúj. 
– Őrült vagyok. Beszámíthatatlan. Futóbolond. 
Elhúzza a száját. 
– Flúgos. Zizi. Kattant. Loca. 
Elmosolyodik. 
– Elmentek otthonról. Nincs ki a négy kerekem.








Gyönyörű Felvételi Ügynököm!”– kezdem. A képernyőre meredek, ujjaim a billentyűkön nyugszanak. Mit is akarok mondani? Biztos, hogy azt akarom közölni vele, hogy szeretném megdugni, így, látatlanban? Mi van, ha kiderül, hogy fizikailag mégsem vonzódom hozzá? Mi van, ha kiderül, hogy valami dédnagymamáról van szó? Basszus. Nem volna szabad így gondolkodnom. Ez egy szexi nő. Tudom, hogy az. Van egy hatodik érzékem, amivel ráérzek ezekre a dolgokra. Nem szabad amiatt aggódni, hogy elriasztom. Egyszerűen el kell mondanom neki az igazságot. Ez előszörre is elég jól működött. Hinnem kell benne, hogy újra működni fog.



– Várj, amíg világosban látod! – mondja Jonas. – Az őserdőtől eldobod az agyad, azt garantálom. – Megfogja a kezem. – Gyere csak! – mondja, és a terasz felé kormányoz.
Szuroksötét vesz körül, az orromig sem látok. – Mit akarsz mutatni? – meresztgetem a szemem. A házból kiszűrődő lámpafény halványan megvilágítja a teraszt, de az erdőből semmi sem látszik. Ujját az ajkára teszi, és félrehajtott fejjel fülel. Aztán a sötétség felé int a fejével. – Hallgasd! Némán állok, hegyezem a fülem. Szorosan hozzásimulok, mire magához ölel. Figyelek. Hallgatózom. Mintha madárhangokat hallanék. Igen, madarak lehetnek. Levélsusogás jelzi, hogy élőlények mozognak körülöttünk. Jonas megint az ajkára teszi az ujját, int, hogy maradjak csendben. Most már hallom. Mindenütt ott vannak, fürgén mozognak a lomb közt. Talán két perc is eltelik így; mozdulatlanul, mereven állunk, hallgatózunk. Végül egy metszően éles kiáltás hasítja ketté az éjszakát. Elakad a lélegzetem. – Mi volt ez? – Bőgőmajom – feleli Jonas huncut mosollyal. – Istenem, Jonas!





A ​​szerelem a jók öröme, a bölcsek csodája és az istenek szórakozása.

Sarah, az önbizalomhiányos szépség, és Jonas, a páratlan szerető, arra érkezik haza a belizei trópusi paradicsomból, ahol szinte folyamatosan szeretkeztek lombházikójukban a bőgőmajmok szerenádja közepette, hogy Sarah lakását feldúlták és átkutatták. Jonas megfogadja, hogy bármi áron megvédi szerelmét, főleg, mert saját múltja is kísérteni kezdi. Kitalál egy tervet, hogy felgöngyölíthesse a Klubhoz vezető szálakat, Sarah-t azonban nem avatja be a részletekbe. És ez súlyos hibának bizonyul… 
Folytatódik Sarah és Jonas erotikában gazdag története. Az exkluzív társkereső klub, ahol Jonas ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé vált.

Sarah: „Mintha egész életemet egy palackba zárva éltem volna, amiből ez a pasi most kihúzta a dugót. És azóta semmi másra nem tudok gondolni, mint hogy téged, Jonas, te szeretők gyöngye, szomorú szemű, buja ajkú szerelmem, olyan gyönyörben részesítselek, amilyet még sosem éltél át, hogy olyan kielégülést, biztonságot, imádatot nyújtsak neked, amiről nem is gondoltad volna, hogy létezik, hogy felszabadítsalak, úgy, ahogy te felszabadítottál engem.” 
Jonas: „A szerelem súlyos elmebaj.”


1 megjegyzés: