2016. augusztus 9., kedd

Wendy Higgins Angyali szövetség , Angyali győzelem(Angyali gonosz 2,3)

Történet:


Anna Whitt, egy őrangyal és egy démon lánya megfogadta, hogy soha nem követi apja példáját, nem rontja meg az embereket. Naivitás volt ez tőle. Ahogy sok minden más is. A suttogók rákényszerítik, hogy túlélése érdekében megszegje fogadalmát, akkor is, ha ezzel engednie kell lénye sötét oldalának, és hírhedtté válni iskolatársai között. Élete sivárabbnak tűnik, mint valaha. Ráadásul ott van Kaidan Rowe is, a Bujaság hercegének fia, ő tölti be minden gondolatát. Mikor aztán váratlanul tudomást szerez egy réges-régi jövendölésről, a világot kezdi járni Kopano – a Harag hercegének fia – kíséretében, hogy megszervezze a démonokkal szembeni ellenállást. Hamarosan kiderül ugyanis, hogy az óriások felszabadítása nem mehet vérre menő küzdelem nélkül. A végső győzelemig Annának és Kaidannak félre kell tennie érzéseit, és leküzdeni élete legnagyobb kísértését. Vajon megéri-e életüket kockáztatniuk a szerelemért?

Író: Wendy Higgins
Fordította: Béresi Csilla
Besorolás: fantasy, szerelem
Kiadás: 2014
Oldalak száma: 380
Eredeti cím: Sweet Peril
Szereplők: Annak, Kaidan, Marna, Blake...
Kedveltségi szint: 88%

Részletek:


"– Mikor találkoztunk, nem tudtalak kiverni a fejemből. Azzal nyugtattam magam, hogy az ártatlanságod volt rám hatással, meg hogy te is óriás vagy. De több volt ennél. Te a legjobbat hozod ki mindenkiből. – Elhallgatott, és megcsókolta a fülcimpámat. – Kis híján az őrületbe kergettél a közös utunkon, kicsi Ann!"



"Fura érzés volt Jay háza felé hajtani. Egy ideje nem jártam nála. Mások lettünk. Ő állást kapott és nője volt, én meg a bulik királynője lettem. Nagyon úgy fest, hogy semmi nem maradhat sokáig ugyanaz. Jay rövidre vágathatta vagy szőke lobonccá növeszthette a séróját. Nem lehetett előre kiszámítani. A legnagyobb változás akkor következett be a külsejében, amikor a tavasszal nőtt vagy öt centit, és férfiasan szögletes lett. Továbbra is DJ segédként dolgozott, ráadásul gyakornoki állást szerzett a nyárra egy atlantai rádióadónál. A kocsi csikorogva hajtott rá néhány fenyőtobozra, ahogy beálltam a kocsifelhajtón a földszintes családi ház elé. Az előkertben óriási szomorúfűz búslakodott, a lecsüngő lombsátor a gyér füvet súrolta. Régi barátként néztem rá, miközben az ajtóhoz mentem, mélyen magamba szívva a lonc mézédes illatát."


"A vöröske abbahagyta a szövegelést, és rám bámult.
– Miért, zavarok? – kérdezte.
Kaidan már nyitotta a száját, hogy elsimítsa a helyzetet, de megelőztem.
– Igen, bizony, zavarsz – emeltem fel a hangomat. – Beszélnem kell
vele! Kai összeszorította a száját, mintha meglepett vigyorát igyekezne elleplezni. A csaj csak bámult, mint Bálám szamara, hogy mekkora a szám.
Kaidan most a csaj felé fordult, aki a combja közé nyomult a térdével. Aurája közben lángvörösre változott.
– Nos, örülök, hogy találkoztunk – mondta Kai."


                           

Letöltés






Eljött az idő a leszámolásra. A jóslat hamarosan beteljesedik, és bár egyre több szövetségese akad Annáéknak, de a fenyegetés is nő. A hercegek minden eszközt bevetnek, hogy megállítsák a lázadó óriásokat. Nem kímélve senkit és semmit, főképp nem saját gyermekeiket. És ahogy minden háború, ez is komoly áldozatokkal jár.
A helyzet egyre kiélezettebb, a nyugtalanság és a félelem lassan mindenkit felőröl. Miközben Anna menteni próbálja szeretteit, maga válik a fő célponttá. Minden percről percre változik körülötte, és senkiben sem bízhat. Mikor a Bujaság hercege ellene küldi szerelmét, Kaidan Rowe-t, el kell döntenie, mennyit kockáztat.
Ahogy az utolsó óra közeledik, úgy nő a feszültség. Anna egyre nagyobb kockázatot vállal, de ezzel a küldetés sikerét is veszélybe sodorja. Egyedül óriásbarátaira számíthat, de vajon elég lesz-e ez a maroknyi csapat, hogy a végső ütközetben győzelmet arasson?
A sorozat legérzékibb és legpörgősebb kötete újra összegyűjti az óriásokat, hogy kivívják szabadságukat.

Részletek:

–" Esküdj meg, hogy óvatos leszel, Anna! Csak semmi fölösleges hősködés, érted?
– Megígérem. Nem áldozom fel magam csak úgy, a semmiért.
Túl akarom élni ezt az egészet. Meg akarok szabadulni tőlük, és tovább élni az életemet. Veled.
Nyomban megenyhültek az arcvonásai, tetszhetett hát neki az ötlet.
Újra felpityegett a mobilom, megint SMS érkezett.
– Jay az – mondtam.

Otthon vgy +’?*

Ign* – feleltem.

GyR át.*

Homlokomat ráncoltam aggodalmamban.
– Mi a baj? – kérdezte Kaidan.
– Fogalmam sincs. Azt akarja, hogy átmenjek hozzá.
– Menj akkor. Én egész éjjel itt leszek. Jelentkezz be, ha visszaértél. Hálás mosollyal néztem rá.
– Rendes srác vagy.
– Csipkedd magad, szivi – vigyorodott el. – Ja, és kérdezd meg a nevemben Jay-től, miért nem biliárdoznak a DJ-k.
– Oké. És mi a poén?
– Mert mindig mellétalálnak – vonta fel a szemöldökét, reménykedve, hogy értem a csattanót."



"Elöntött a düh. Megpróbáltam felülni, de Kaidan
visszalökött a kanapéra.
– Kit mersz lotyónak nevezni, te… – kiáltottam ki.
Kai befogta a számat, én pedig igyekeztem kiszabadítani
magam a szorításából.
– Nyiss ajtót! – Ez Kopano volt. Az ő nyugodt hangja józanította
ki végül Kaidant.
Nyomban felállt, és megborzongva nézett vissza rám, ahogy ott
feküdtem a kanapén. Egyetlen hosszú pillanatra a szekrénynek
támasztotta a fejét, aztán ment, hogy beengedje a barátainkat. En
továbbra is bénán hevertem az előbbi pózban.
Hallottam, ahogy a négy vendégünk bejön a hotelszobába.
Éktelenül dühös voltam rájuk, amiért megzavarták a légyottunkat.
Ők m eg mintha Kaidan m iatt kapták volna fel a vizet. Mind
egyszerre kezdett mutogatni a jelbeszédünkön. A vigyázz és az
ostoba szavakat sikerült csak kivennem, olyan iramban mondták.
Na, ja."


"
"Kaidan kiült a márvány zuhanytálca szélére, és lehúzott
magához. A karjába kapaszkodtam, és ráhajtottam a fejem, mialatt
a forró vízsugár a hátamat paskolta.
Miután az alkohol zöme eltávozott szervezetemből, és érzékelni
kezdtem magam körül a külvilágot, elszégyelltem a pucérságomat.
Kaidan felé fordultam, aki a hátam mögött kuporgott. Találkozott a
tekintetünk, mire bólintott, felállt, és kiment a fürdőszobából.
Útközben a vizet rázogatta le átázott karjáról.
Marna jött oda egy törülközővel. Elzártuk a vízcsapot. Még
mindig remegve álltam ott, és a gyomrom sem volt rendben.
Gyengének éreztem magam. Ráadásul életemben nem voltam
ennyire begazolva. Hajamból csöpögött a víz. Marna rám adta a
hotel egyik fehér frottírköpenyét. Óriási méret volt, lötyögött
rajtam. Megpróbáltam megszárogatni a hajam a törülközővel, de
továbbra is nehéz volt megtartanom az egyensúlyomat. Macskajaj
még nem jött ilyen rosszkor, mint most."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése