Kylie Scott Lick – Taktus, Futam (Stage Dive 1,2)

Történet:

Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte
Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!

Részletek:

"Kitéptem a fülest.
– Jaj, ne! Kérlek!
– De ez Stage Dive!
– És nagyon kellemes zenét játszanak, de tudod, talán valamikor máskor szívesebben hallgatnám.
– Néha komolyan aggódom miattad! Szeretném, ha ezt tudnád.
– Nincsen semmi baj azzal, ha valaki countryt szeret hallgatni szépen, halkan.
Lauren horkantott, és kifújt a homlokából néhány sötét hajszálat.
– Hirtelen fel sem tudnám sorolni, mennyi baj van azzal, ha valaki
countryzenét hallgat, és most teljesen mindegy, milyen hangerőn teszi
ezt. Szóval mi is történt tegnap éjjel? Eltekintve attól, hogy sorozatban hánytál.
– Az igazat megvallva, kábé ennyi. – Úgy éreztem, minél kevesebbet mondok, annál jobb."

"– Szarcunami?
– Ez, mondjuk, egész pontosan illik a helyzetre.
Lauren felsóhajtott, és a fejét a vállamra hajtotta.
– Igazad van. Tényleg soha az életben nem ihatsz még egyszer
tequilát.
– Aha – mondtam.
– Kérhetek valamit? – szólalt meg.
– Mit?
– Ne miattad menjen szét a kedvenc bandám.
– Jesszusúristcn! – A napszemüveget megint feltoltam a homlokomra, és olyan erősen vontam össze a szemöldökömet, hogy a fejem megint bclcsajdult. – A gitáros! Ő a gitáros! Innen ismerem!
– Igen. Ő a Stage Dive szólógitárosa. S lőn világosság!
Szóval az a David Ferris! A pasi, aki évek óta ott lóg Lauren falán, a legutolsó ember, aki mellett ébredni terveztem volna akár a fürdőszoba padlóján heverve, akár másképpen. Hogy a fenébe nem ismertem fel?"

"– Kiskiflizünk. Egy ideig akkor éjjel is ezt csináltuk. Amíg rosszul nem lettél.
– Kiskifliben feküdtünk?
– Bezony – mondta. – A memóriarehabilitációs eljárás második lépése. A kiskiflizés. Most pedig aludj!
– De alig egy órája ébredtem!
Az arcát a hajamba temette, és a biztonság kedvéért még az egyik lábát is átvetette rajtam. Mozdulni sem tudtam.
– Így jártál. Én viszont fáradt vagyok, és kiskiflizésre vágyom. Veled. Különben meg, tartozol nekem. Úgyhogy most kiskiflizünk, és kész!
– Értettem."

LETÖLTÉS

Csak arról volt szó, hogy úgy tesz, mintha egy rocksztár barátnője lenne. Arról nem, hogy bele is szeret…

Mal Ericson, a világhírű Stage Dive rockbanda dobosa villámgyorsan rendbe akarja tenni az életét – egy rövid időre legalábbis. Úgy gondolja, a látszathoz az is éppen elég lesz, ha egy igazi jókislánnyal kezd mutatkozni. Nem úgy tervezte, hogy ez az átmeneti helyzet állandóvá válik, és nem sejthette, hogy éppen így találja meg az igazit.

Anne Rollins álmában sem gondolta volna, hogy megismerkedik majd a rock egyik istenével, akinek a posztereivel tinédzserkorában ki volt plakátolva a szobája – és különösen nem ilyen körülmények között. Anne ugyanis anyagilag nem áll valami jól. Illetve nagyon nem. Ugyanakkor érzi, hogy ha pénzért cserébe úgy tesz, mintha a vad partiarc dobos csaja lenne, annak semmiképpen nem lehet jó vége. És teljesen mindegy, hogy mennyire szexis pasi Mal. Vagy mégsem?

Részletek:

"– Ő tuti szívesen megismerkedne veled.
– Hű, de csillogós!
– Miért nem mész oda hozzá, és kérdezed meg, hogy hívják? – javasolta Ben, majd meglapogatva Mal hátát, a csaj felé taszította.
– Mindenképpen kell, hogy tudjam a nevét?
– Úgy hallottam, az segíteni szokott.
– Neked talán – válaszolta Mal fújtatva. – Dugás közben én mindig a sajátomat szoktam kiabálni."

"De az igazat megvallva, azzal vette el az eszemet, hogy itt volt előttem a maga teljes valójában. Mert az egyes kis részletek semmit nem jelentettek, ha közben
figyelmen kívül hagytuk azt a jókedvű csillanást a szemében,
valamint a szinte észrevehetetlen, magabiztos mosolyt az
ajkán. Istenem, menynyire tudtam gyűlölni azokat, akik ilyen magabiztosan mosolyogtak! De közben minden jel szerint legszívesebben meg is nyalogattam volna őket, mert Mal látványára szó szerint összefolyt a nyál a számban.
- Mal vagyok - jegyezte meg.
- Tu... tudom - dadogtam.
A magabiztos mosoly még szélesebb lett.
- Tudom, hogy tudod.
Nocsak. Azonnal becsuktam a szám.
- Úgy látom, nem volt valami nyerő napod.
Nem, még mindig teljes volt a fejemben az üresség. Az agyhalott bamba bámuláson kívül többre nem telt tőlem.
Mi a fenét keres ez itt tök egyedül kint, a sötétben?
Mindenhol azt olvastam róla, hogy a „buli” konkrétan a középső neve, erre itt üldögél, magányosan iszik, és mintha hozzám hasonlóan bujkálna a többiek elől. Lassan kinyújtotta a lábát, majd felállt a székből. Hála a magasságosnak! Most mindjárt bemegy, és akkor legalább megint egyedül maradok. Nem kell erőltetett beszélgetést kezdeményezni vele, ami már csak azért is nagyon szerencsés fordulat lenne, mert a csodálattól az agyam a jelek szerint teljesen kiégett."

"Azt hiszem, biztonsággal állíthatjuk, hogy némiképpen csiklandós vagyok. És azt is, hogy rohadtul tudtam gyűlölni, amikor valaki csiklandozott. Mal ujjai persze azonnal táncolni kezdtek rajtam, a bőrömbe mélyedtek, és a rohadt életbe, valahogy mindig sikerült megtalálniuk a legérzékenyebb pontjaimat. Hamarosan lihegve vonzottam, miközben próbáltam minél távolabb kerülni tőle. 

- Szállj már le rólam, te szemét! - sziszegtem.
Mindennél gonoszabb nevetés volt a válasz. És ekkor elkezdtem szépén, lassan lecsúszni a kanapéról. Az igazat megvallva, mindent megtett, hogy ne üssem meg magam, és a saját testével védett. Villámgyorsan átölelt, már nem csiklandozott, hanem maga fölé fordított. A végtagjaink teljesen összegabalyodtak. ahogyan a padlónak csattantunk, ő alul, én pedig fölötte. Felhorkantott, mert a feje hangos koppanással ütközött a parkettának.
Ajjaj, ezt biztosan nagyon fájt!
Annak ellenére, hogy tutira nagyon beverte a fejét, egyetlen pillanatra sem engedett el, és a két karjával erősen átölelve szorított magához. Nagyon jó érzés volt hozzátapadni, sokkal jobb, mint valaha képzeltem volna.
Pedig azért nagyon komoly és vad dolgokat képzeltem már el vele kapcsolatban, még az imént, az erkélyen állva is. A tekintetéből eltűnt az a játékos csillogás, és testének minden izma megfeszült. Csak nézett rám, nem pislogott, és a szája egészen kicsit szétnyílt. Volt egy olyan érzésem, mintha arra várna, én hogyan fogok reagálni. Hogy megteszem-e a következő logikus lépést. Én azonban ebben a pillanatban elsősorban arra koncentráltam, hogy levegőt tudjak venni.
Aztán az ajkát kezdtem bámulni.
Es így persze esélyem sem volt levegőt venni.
Nem várhat arra, hogy megcsókoljam! Tuti, hogy ez is csak a beteges kis játékok egyike! Eltekintve persze attól a ténytől, hogy nyilvánvalóan többről is szó volt, mert éreztem, ahogyan a combomnak feszülő farka megkeményedik. És erre válaszképpen bennem is beindultak odalenn a szükséges folyamatok. Nem is emlékszem, mikor voltam ennyire felizgulva,
Basszus, meg fogom csókolni! Mindenképpen meg kell ismernem az ajka ízét! Abban a pillanatban el sem tudtam képzelni, Hogy nem csókolom meg.
- Makóim, ne tedd! - Ev csak nézett bennünket, ahogyan ott hevertünk egymáson a padlón. Az arcán őszinte hitetlenkedés tükröződött. - Engedd el! Az én barátaimmal nem csinálod! Megígérted!
És ekkor már minden szexuális feszültség elszállt belőlem, hogy átadja a helyét a színtiszta szégyennek. Mindenki nevetett. Pontosabban Dávid és Ev kivételével mindenki."

LETÖLTÉS