2015. április 24., péntek

Brigid Kemmerer Storm – Vihar (Elementál 1.)

Történet:
Becca Chandler egyszer csak abban a helyzetben találja magát, hogy bármelyik fiút megszerezheti – bármelyiket, amelyiket nem akarja. Köszönhetően volt barátja hazug pletykáinak. Egy este kimenti Chris Merricket az iskola parkolójában zajló verekedésből. Chris más. Egészen más: uralja a vizet -a testvérei pedig a tüzet, a levegőt és a földet. Erősek. Veszélyesek. Halál fiai. És most, hogy ismeri az igazságot, Becca is. Nehéz titkot tartani, ha az életed van veszélyben. Amikor megjelenik az iskolában Hunter, a titokzatos új fiú, és kiderül, hogy kivételes tehetsége van a rossz helyen a rossz időben lenni, Becca eleinte azt hiszi, bízhat benne. Ám Hunter hamarosan összecsap Chrisszel, és Becca már nem is tudja, ki rejtegeti a legveszélyesebb titkot.




Író: Brigid Kemmerer

Fordította: Vallató Péter

Besorolása: Mágia, ifjusági, romantikus, 
Kiadás éve: 2014
Oldalak száma: 534
Eredeti cím: Strom
Fő szereplők: Gabriel Merrick, Chris Merrick, Michael Merrick, Nick Merrick, Becca Chandler, Hunter Garrity, 
Sorozat részei: Vihar (1), Szikra (2)
Kedveltségi szint a moly.hu szerint: 85%

Részletek:

A folyosón kinyílt egy ajtó. Megjelent a szobában Gabriel ikertestvére, farmerben, pólóban, igen ingerült arccal.
– Ha azt akarod, hogy befejezzem a házidat, hát azt felejtsd el!
Azután észrevette a lányt.
– Visszajöttél?
– Aha. – Nickre, majd Gabrielre nézett: – Te csinálod a háziját?
– Csak a matekot. Jó, ha tízig el tud számolni!
– Egyig mindenképp el tudok! – Ezzel felmutatta középső ujját.

– Tudhattad volna, hogy csak viccelek. Nem gondoltál bele, hogy fog ez kinézni? Nem kell úgy bánnod velem, mint egy…
– Várj csak egy percet! – Chris félig felkelt. – Nem bántam veled sehogy. Randira hívtalak, és te nemet mondtál.
– Randira, mi? Egy focimeccsre!
– Na és? – Hitetlenkedve figyelte. – Istenem, te vagy a leglélegzetelállítóbb lány, akit…
– Ó, persze. És a bátyáid nem meséltek semmit? És a haverod, Drew sem?
A fiú most ökölbe szorított kézzel állt, arcára halvány pír ült.
– Mi közük van a bátyáimnak ehhez?
– Hé, öcsi! – Gabriel visszajött, az ágyra vetette magát, és a lábát felhúzva a falnak támaszkodott. – A lányok nagyobb valószínűséggel maradnak, ha nem veszekedsz velük!


Nick viszont csak vigyorgott:
–Meg tudsz különböztetni bennünket?
–Kérlek! Ha te beszélsz, abban nincs semmi kihívás.
Megint beleöklözött a vezetőülés háttámlájába.
Gabriel mérgesen hátrameredt rá:
–Hány éves vagy? Hat?
–Ó, nem szereted? És ezzel mi a helyzet?
Megnyalta az ujját, és bedugta a fiú fülébe.
Gabriel Quinn kezére csapott. Sohasem bántott lányt, de Quinn-
nek jó esélye volt arra, hogy ő legyen az első.
Becca nevetett:
–Quinn-nek két fiútestvére van.
–Ismerek minden módszert, amivel fiúkat lehet bosszantani – mondta Quinn.
Gabriel felhorkant:
– Efelől semmi kétségem sincs.


2015. április 18., szombat

Andrea Cremer Az őrzők (Nightshade 1.)

Kiadó: EGMONT HUNGARY KFT.
Ár: 3. 999 Ft
Történet:

Calla Tor, a félig ember, félig farkas tizenéves lány sorsa szinte a születésekor megpecsételődött: miután befejezi az iskolát, Ren Laroche, a szívtipró vérfarkas társa lesz. alig néhány héttel a kitűzött esküvő előtt azonban Calla, az Őrzők törvényeit áthágva, megmenti egy kiránduló fiatalember életét. És Shay Doran ellenállhatatlanul vonzza őt… A lány kételkedni kezd kijelölt sorsában és egész addigi életének értelmében. Ugyanakkor azt is tudja, ha a szívére hallgat, elveszíthet mindent. Még az életét is. Megéri-e a tiltott szerelem a legnagyobb áldozatot?


Író: Andrea Cremer
Fordította: Barta Tamás
Besorolása: Urban fantasy,  romantikus, alakváltó, mágia, vérfarkas
Kiadás éve: 2011
Oldalak száma: 472
Eredeti cím: Nightsade
Fő szereplők: Ren Laroche, Shay Doran, Calla Tor
Sorozat részei: Az örzők (1), A keresők (2), A döntés(3)

Kedveltségi szint a moly.hu szerint: 81%
Ennyire imádtam: 10/9,5

Részletek:


– Jó tudni, hogy egy Vesta-szűzért vagyok oda – mondta, és a düh eltorzította a vonásait.
– Micsodáért?
– Történelem. Ókori Róma. Kívánatos, de megközelíthetetlen lányok. Ha megszegték a szüzességi fogadalmukat, élve eltemették őket.
– Élve? – megremegtem. Ez történne velem is, ha a vigyázók rájönnének, mit tettem Shayjel? Tudtam, hogy nem úsznám meg, ha Renen kívül más is megérintene, de nem gondoltam arra, milyen súlyos következményei lennének.
– Azt a szerencsés fickót pedig, aki elcsábított egy Vesta-szüzet, nyilvánosán halálra korbácsolták – fejezte be.




– És a cenzúrát is mélyen ellenzem. Nem hiszek abban, hogy titkolni kellene a tudást.
Olyan magabiztosan beszélt, hogy beleszédültem. Fogalma sem volt, milyen veszélyes területen mozog.
– Szóval Éva nagy rajongója vagy? – kérdeztem.
– Igen, kár őt szidni. A tudás fáját sokkal többre értékelem az Édenkertnél. Hiszen voltunk az Édenben, nem? Annyira nem tuti hely.




Ren előhúzta a kezét a zsebéből, ökölbe szorított ujjai között volt valami. Majd megfogta a csuklómat, és a kezemet tenyérrel fölfelé fordította. Valami hűvös pottyant az ujjaim közé. Elhúzta a kezét, és hátralépett, mintha egy időzített bombát ejtett volna a tenyerembe.
Lepillantottam, és elakadt a lélegzetem. A tenyeremen egy csillogó gyűrű pihent. A közepéről egy simára csiszolt ovális zafír ragyogott rám. A gyűrű ezüstös fényű karikája finoman megmunkált, fonatos minta volt.
Csöndben bámultam a gyűrűt, és a kezem remegni kezdett.
Ren nem lépett közelebb.
– A gyűrű fehér arany – mormolta. – A hajadra emlékeztet.


2015. április 2., csütörtök

Jennifer L. Armentrout Obszidián (Luxen 1.)

Történet:

Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…

Író:  Jennifer L.Armentrout
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Besorolása:Romantikus, regény, szerelem, fantasy,
Kiadás éve: 2011
Oldalak száma:  422
Eredeti cím: Obsidian
Fő szereplők: Daemon Black, Katy Swartz, Dee Black, Lesa, Matthew Garrison, Ash Thompson
Fejezetek száma:
Sorozat részei:  Obszidián. Ónix (2) , Opál (3) Origin (4)
Kedveltségi szint a moly.hu szerint: 93%

Részletek:


"– Nem hiszem el, hogy megetted az összes jégkrémet, Daemon!
Összerezzentem, és megálltam az ebédlőben. Nincs az, az isten, hogy én abba a konyhába bemenjek.
– Nem ettem meg mindet!
– Ó, persze, saját magát zabálta fel! – sikította Dee olyan hangosan, hogy a tetőgerendák is beleremegtek. – Vagy a kanál volt? Jaj, tudom már! A doboz!
– Ami azt illeti, szerintem a hűtőszekrény – felelte Daemon szárazon. Elvigyorodtam, amikor hallottam, hogy az üres doboz valaminek, leginkább emberi bőrnek csattan."

"– Nem olyan embernek tűnsz, aki bármi kedve ellen valót megtesz – állapítottam meg.
– Rendes körülmények között nem is – kerülte meg az autó hátulját. – De a húgom elszedte a kocsikulcsaimat, és nem is kapom vissza őket, amíg rendesen nem viselkedek. Átkozott macerás pótkulcsokat szerezni.
Igyekeztem megállni, de kitört belőlem a nevetés.
– Elszedte a kulcsaidat?
Mérgesen összevonta a szemöldökét, és visszatért az oldalamra.
– Ez nem vicces.
– Igazad van – nevettem. – Ez nevetséges!
Daemon sötét pillantást vetett rám."



"– Tudod, mit gondolok? – kérdezte halkan. Még mindig az ösvényen álltunk, csak néhány madár dala visszhangzott körülöttünk.
A hangomat elkapta a finom szellő.
– Nem.
– Mindig azt tapasztaltam, hogy a legszebb emberek, az igazán, kívül-belül szépek azok, akiknek valójában fogalmuk sincs a hatásukról. – A tekintete a szemembe mélyedt, egy pillanatig csak álltunk Ott szoros közelségben. – Azok, akik közszemlére rakják a szépségüket, elfecsérelik. Az ő hatásuk elmúlik, a kinézetük csak egy kagylóhéj, semmi mást nem rejt, mint árnyakat és ürességet."