Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Malvina látszólag olyan, mint a többi kamasz lány: pimasz, dühös, akaratos. A családja szerint ez csak átmeneti állapot, biztosan kinövi majd. Még a legjobb barátnője sem sejti, hogy Malvinát súlyos titok nyomasztja. Egy gyermekkori titok, amelyet el akar temetni magában. De hiába. Malvina a péntek délutánt a nagyapjánál tölti, aki váratlanul megcsókolja őt. És a csók felidézi benne a múltat: egy zsarnok férfi, egy gyenge asszony és egy áldozatul esett kislány történetét. Malvina nem akar többé nagyapához menni. A családjára nem számíthat, egyedül kell szembenéznie azzal, ami történt vele. Beszélnie kell a múltról, bármilyen nehéz is, ez az egyetlen esély arra, hogy felemelő véget érjen ez a felkavaró történet. Szerencsére Malvinának akadnak védőangyalai, és a szerelem is rátalál.
Részletek:
"… Tegnap, amikor még minden mindegy volt, azt gondoltam, legalább egyszer ki kell szúrnom velük, hadd legyenek olyan szomorúak, mint én. Ma már tudom, hogy nem segít rajtam, ha ők is szomorúak. Talán semmi sem segíthet rajtam, ami mással történik, talán nekem kell csinálnom valamit, és a körülöttem lévők csak annyit tehetnek, hogy figyelnek rám. Lizzy meg Zakó. Ha ők kitartanának mellettem, akkor mindig tudnám, hogy van valakim, nem vagyok egyedül, és ha megfordulok, és el akarok futni, akkor lesz majd, aki megállít."
*
"És most hajtja fel a kicsit a sziklákon, mintha száz kiló húzná vissza a karját. Talán alkonyodik is, mire elérik a sziklát, nem látni onnan lentről, ahol ők állnak, de Katja tudja, hogy ott van. Egyenesen tör az ég felé, vagy ötven méter, moha és zuzmó lepi, a túloldalon száz métert zuhannak a mélybe. Fussunk, mondja Katja, hunyd le a szemed, és fuss! A kicsi nem fél, neki játék az egész, megbízik Katjában, fut, ahogy csak bír, nevet, és kitárja a karját. Aztán repülnek.
Megdagad a ruhájuk, csend honol a hegyeken."
*
"Nem félt a haláltól, elmesélte nekem, mi fog történni vele, ha már elszállt a testéből. Attól nem kell félni, mondogatta, akkor már nem fáj semmi, nem lesz többé soha egyedül, mert a fájdalom a legrosszabb, meg a sok magányok éjszaka, amikor csak feküdt az ágyban, egyedül a gondolataival."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése