2016. április 9., szombat

Zakály Viktória Szívritmuszavar (Szívritmuszavar 1.)

Történet:

Csönge. Egy hely, mely mindent megváltoztat.
Egy hely, melyet soha nem feledsz.
Egy vágy, mely örökre a szívedben marad.

A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba.
Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte.
De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaitól? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet?
A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul.
Csönge – a szerelem szava.

Író: Zakály Viktória
Fordította: -
Besorolás: ifjúsági, romantikus
Kiadás: 2012
Oldalak száma: 208
Eredeti cím: -
Szereplők: Hanna, Ádám
Kedveltségi szint: 81%

Részletek: 



Letette a könyvet, vissza arra az asztalra, ahol azok a példányok hevertek, amiket dedikáltatni lehetett, és amiket aztán megvételre a pénztárhoz kellett vinni. Még sosem dedikált. Mit kell ilyenkor írni? Sok szeretettel? Gratulálok? Használja egészséggel? Elhagyta az a kevés humorérzék is, ami ilyen ideges-vigyorgós helyzetben rátörhet az emberre, és máris görcsösen gondolt arra, hogy mi vár rá az elkövetkezendő percekben. Haza akart menni, csak éppen azt nem tudta, hogy hol az a hely.

Mi is felhúztuk az ágyneműket, és nevettünk a gondolaton, hogy mi lett volna, ha esetleg azt kérdezitek meg, hogy itt aludhattok-e velünk. Nevettem, de valójában nem is tartottam olyan elviselhetetlennek a gondolatot.
A gumis lepedővel meggyűlt a bajom, Rami, az egyik csoporttársam segített felhúzni, alig bírtam cibálni egyedül, de szerencsére benne volt erő, és beerőltettük a textilt az ágy réseibe. Nem is sejtettem, hogy te mindezt hátulról élvezettel figyelted, ahogy én abban az apró szoknyában térdelek az ágyon, és cibálom a lepedőt. Néha igazán lehetetlenül tudtál viselkedni, pasi voltál a javából. Tudod, hogy értem.
Fazekas tanár úr jött be, és megzavart téged a nyilvánvalóan korhatáros gondolatokban, hogy el kell menni a kis boltba, másnapra megrendelni a reggelit. Amíg a lányok megterítenek az ebédhez, a fiúk igazán ráérnek, elmehetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése